Egy felháborodott olvasója 2014.04.04. 00:20

Plymouth - az meg mi?

20140307_163005.jpg

Plymouth egy kétszázötvenezres város Devon és Cornwall határán. Devon és Cornwall gyönyörű, a dimbes-dombos zöld táj hol Középföldét, hol egészen földhözragadtan csak Zalát idézi fel bennem, a sirályvijjogás pedig mindent visz, mikor négy napra Nottinghambe utaztunk tréningre, már az első délutánra komoly hiányérzetem támadt. Plymouth úgy hullámzik, mint Zalaegerszeg - vagy kicsiben Piliscsaba -, és bármilyen furcsa, nekem ez őrületesen megemeli a komfortérzetem.

20140309_171921.jpg

Plymouth a tenger, de mit tenger!, az óceán partján fekszik, hat óra alatt átugorhatunk innen komppal Franciaországba, de ha van egy napunk, Spanyolországba is, a kikötői óvárosban egymást érik a fish & chips shopok, a plázában pedig vidám matrózok és matrózlányok szaladgálnak kimenőkor a boltokban. Annak ellenére, hogy a képen emberek láthatóak a vízben, érdemes figyelembe venni, hogy néhány idiótát leszámítva mindenki csak búvárruhában és meglehetősen tempósan úszik abban az öt percben, amikor még nem visít a fagyhaláltól való félelemtől. Ennél sokkal barátságosabb vonatkozása az óceán jelenlétének a pálmafák tövében növő nárciszok megunhatatlan látványa.

20140315_123947.jpg

És hát az, hogy ami Plymouthban szép, azt általában mindig a hátunkat a városnak, arcunkat a víznek vetve csodáljuk, és jobbára a régi kikötői negyedre korlátozódik, ahol bájos galériák - vagy alkalomadtán gombboltok - váltogatnak cuki cukrászdákat, nyüzsgő pubokat és retro fagyisfurgonokat, ahol átszámítás után agyvérzéssel fenyegető áron, de elképesztően jó fagylaltot adnak. És bár a parttól néhány utcácskányira eltávolodva még mindig találhatunk érdekes dolgokat, mint például egy 15. századba költözött képregényboltot...

20140315_125820.jpg

...ez a szegény város egyszerűen rút.

blog02.jpg

A leggonoszabb pillanataimban azt szoktam mondani, olyan gyönyörű, mint Varsó. Amiből egyébként az engem jobban ismerők azt is tudhatják, hogy a lelkem mélyén valami érthetetlen és olthatatlan vonzalmat érzek iránta. A történet ugyanaz, csak éppen kicsiben - a világháború lerombolta a központot, csak az érdektelenebb perifériák és a használható navigációs pontok élték túl többé-kevésbé a Blitzet, köztük a munkahelyemül szolgáló, ívelt házsor, ahol még a széf is eredeti - nem is tudunk kinyitni, csak négyből kettőt, mert nincs már lakatos, aki az elveszett kulcs helyett újat tudna gyártani, eltávolítani pedig nem lehet őket, lévén bele vannak építve a házba. Az engem ismerők pedig mostanra pontosan tudják, hogy meg vagyok veszve azért a széffalért... És az olyan várostörténeti könyvekért, mint Derek Tait vagy Chris Robinson könyvei, nem is beszélve arról, hogy előbbinek nem is egy, hanem egyenesen két régi fényképekkel telezsúfolt flickr oldala van.

De hogy mondjak valami jót is, még mindig Devon és Cornwall határán fekszik, így aztán autóval ellátogathat az ember például Mothecomb Beachre...

blog03.jpg

... vagy vonattal a bájos Totnesbe...

blog04.jpg

blog05.jpg

...esetleg busszal a huszadik század elején szinte a semmiből újjáépített Buckfast Abbeybe, ahol a bencéseknél ehetünk, ihatunk, és fél Európa kolostori termékeiből shoppingolhatunk, ha éppen arra támad kedvünk...

blog06.jpg

...meg valljuk be, még egy olyan relatíve poros (bár bájosan poros) kisvárosban is, mint Redruth, találhat az ember egy vasárnapi munkanapon érdekeset - például meglovagolható bronzgumicsizmákat...

blog07.jpg

...esetleg fess bányászokat.

blog08.jpg

Szóval lehetne sokkal, sokkal rosszabb is, még ha be is zár minden hatkor, még ha nincs is jó képregénybolt, de még csak jó könyvesbolt sem, még ha vacak is a mozik kínálata és nincs is egy árva irodalmi program sem, még ha el is mosta a síneket Exeter alatt a vihar elvágva a környéket végleg, még ha minden messze van is... És ilyenkor szoktam magamnak annyit mondani: tenger! És máris vigyorgok, mint a tejbetök.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://plymouthianziksz.blog.hu/api/trackback/id/tr875910462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.