Egy felháborodott olvasója 2014.04.03. 23:08

De most akkor mi az ördögöt is csinálok én itt?

blog01_1396555940.jpg_1408x1056

Önkénteskedek a képen látható két lánnyal együtt, és hamarosan egy negyedik is csatlakozik hozzánk.

De gondolom, ettől még többekben maradtak megválaszolatlan kérdések. Például:

Most akkor az esőerdőket akarod megmenteni, időseket ápolsz vagy gyerekekkel játszol iskolákban?

Persze, szeretném megmenteni az esőerdőket és még az is könnyen előfordulhat, hogy gyerekekkel kell majd játszanom, de önkéntes sokféleképpen lehet az ember az EVS keretében: az érkezés utáni tréningen ismertem meg olyat, aki kisbirkákat gondoz egy tanyán, olyat, aki szenvedélybetegekkel él az erdő közepén, de olyat is, aki profi marketingstratégiát épít. Minden csak a fogadó szervezeten és rajtad múlik. Én például egy bevándorlókkal foglalkozó szervezetnél dolgozok, akik ingyen próbálják megorvosolni Plymouth és környéke kelet-európai népességének gondjait. A rosszabb napokon hét és fél órát ülök egy irodában és mondjuk a rendőrség munkáját felmérő kérdőívet fordítom, a jobb napokon kirándulásokat szervezek és a Facebook-oldalukat próbálom gatyába rázni, a legkellemesebb pillanatokban pedig angoltanár létemre angolórán ülök, amit egy önkéntes gyakorlótanár tart nekünk vagy a városban működő számtalan "language café" egyikén képviselem a szervezetet. Esetleg csirkének öltözött oroszokat fényképezek egy cornwalli húsvéti vásárban. Szóval a dolog meglehetősen sokszínű, mint az igazán jó munkák nagyja. És esküszöm, csak akkor kell tábortűz körül gitározva énekelni a világbékéről, ha van olyan szerencsém, hogy találok tábortüzet, gitárost, éneklő embereket, és még kedvem is van.

De pénzt, azt nem keresel, igaz?

Nem, keresni tényleg nem keresek. Nem hagynak viszont éhen halni, betegnek lenni, és megfázni is csak egy kicsit. Minden önkéntes kap szállást, ennél a szervezetnél arra is ügyelnek, hogy mindenkinek saját szobája legyen, és kellemes sétányira lakjunk a munkahelyünktől és a központtól. Jó, nem tagadom, Angliában a körülmények lehetnek zordabbak, mint másutt, és a költségvetés valószínűleg nem engedheti meg a legjobb szállást a városban. Vagy a legmelegebbet. Ahogyan Angliában az étkezésre kapott pénz is főzésre késztet. De van, ahogyan van "zsebpénz" is. Aki diákosan szorosra húzza a gatyáját, az akár kis is jöhet belőle, sőt, hallottunk olyanról is, aki 12 hónap alatt egyhavi ellátmányt összespórolt, ami hazatérve komoly összegnek számított. Van heti két szabadnapom, lecsúsztathatom a túlóráimat, és a 24 nap éves szabadságom mellett megkapom a nemzeti ünnepeket is. Ráadásul van egészségbiztosításom is, és még első vizitet is túléltem egy angol fogorvosnál. Szóval tényleg nem ebből fogok meggazdagodni, de azért ne csináljunk úgy, mintha sokszor lenne dolgunk ekkora biztonsági hálóval.

De nem kéne a te korodban inkább pénzt keresni, na ne mondd már, hogy nem találnál munkát itthon!

Az a helyzet, hogy egyáltalán nem biztos, hogy találtam volna olyan munkát, ahol egyszerre rázódhatok vissza az angolba, bele a lengyel-angol párosba, csinálhattam volna olyan dolgokat, amiket a korábbi munkahelyeimen is szerettem, és ahol valamit tanulhattam volna egy olyan aktuális dologról, mint a bevándorlók helyzete Nyugaton - ráadásul olyan országokból érkező bevándorlóké, amikről rengeteget tanultam anno Varsóban. Egyébként öreg vagyok, de nem annyira, mint hinnétek: a programba Angliában a 31. születésnapja előtt bárki beléphet, és nagyon sokan vagyunk, akik a harminchoz közeledve félig-meddig létező karriereket hagyunk hátra, hogy belekóstoljunk valamibe. Rögtön ott van a lakótársnőm, Diana, aki zenetanár Kazánban, és már a kiérkezésem után töltötte be a harmincat, vagy egy holland lány a tréningről, aki karriertrénerként igazgatja a saját vállalkozását otthon.

Na jó, de biztos te vagy az egyetlen házas.

Mint kiderült, még csak ez sem igaz, bár a legtöbben tényleg inkább csak párokat és jegyeseket hagynak otthon. Nem, nem könnyű, mondhatni piszok nehéz.

Jó, jó, de szerintem akkor sincs semmi értelme önkénteskedni, ha egyszer pénzt is kereshetne az ember ugyanazzal.

Na ez az, nem kereshetnénk pénzt ugyanazzal. Aki önkénteskedni indul, azért általában nincs még "teljesen kész" - én például minden megszerzett vagy folyamatban levő diplomámtól és tapasztalatomtól függetlenül nem mernék egy olyan munkahelyet a konkrét területen megszerzett tapasztalat nélkül megpályázni, mint ahol most dolgozok. Nekik pedig nem lenne pénzük arra, hogy felvegyenek. Így ezen a helyzeten mindenki nyer: én gyakorlatot szerzek, ők pedig kapnak valakit, aki remélhetőleg már a kezdetekkor is jobb, mint a semmi, ráadásul pénzbe sem kerül. Ha ennek részemről része a mosdó takarítása, részükről meg a hosszas betanításom és javítgatásom is, ám legyen. Senki sem akarna egy évnél tovább így élni - de egy évet azért sokan rááldozhatnak erre az életükből.

Valahogy akkor is furcsa önkénteskedni, mintha nem lenne az embernek elég dolga.

Szomorúan kell közölnöm, hogy csak nekünk furcsa. Angliában senki sem néz hülyének, ha azt mondod, önkéntes vagy, nekem még a fogorvosom is lelkendezett vizsgálat közben, hogy mennyit adhat nekem ez a munka. Önkéntes szervezi az angol nyelvi klubot, de néha önkéntes fordít a rendőrnek is. Más furcsa dolgok is vannak, mint hogy az emberek nem csak "kivesznek" az adományboltokból, hanem be is raknak. Nem, nem folyik tejjel és mézzel, itt is hajjde a bürokrácia, plakátok hirdetik, hogy ne menj orvoshoz, ha meg vagy fázva, finomabb körökben pedig annyira korrekt és kulturált mindenki, hogy képtelenségnek tűnik valamit megvitatni, de talán nem ártalmas ezzel a perspektívával is találkozni.

További kérdések esetén természetesen állok rendelkezésre.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://plymouthianziksz.blog.hu/api/trackback/id/tr245905403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.